NAGYKŐRÖSRŐL MINDEN - a teljesség igénye nélkül. ( A blog szerkesztés alatt van !)

"Hol volt, hol nem volt, valahol a Duna-Tisza közén, a Kőrös-ér és a Csikos-ér összefolyásánál, a Kürti-ér partja közelében valaha régen, a homályba vesző évezredek derengésénél egy régi, nagyon régi nép telepedett meg... Itt kezdődik Nagykőrös története is..." (Galántai Fekete Béla)
"... nem várromok és egyéb különösségek örzik a történelmi események emlékeit, hanem maga a föld. Nem kisebb érték a rajnai várromnál a nagykőrösi földhányás, a yazig-szarmata Földvár vagy a Sirató-domb és nem kevesebb érdekességű a budai Normafánál, akármelyik nagykőrösi legendától körülfogott ősfa..." (Nagykőrös polgármesterének iratai (32/1938)


Nagykőrösi pusztai tölgyesek

 Nagykőrösi pusztai tölgyesek


Nagykőrösi pusztai tölgyesek

Általános leírás, jellemzés 

Az utolsó egybefüggő, kiterjedt pusztai erdőség Magyarországon. EZ az élőhelytípus hazánkban éri el elterjedésének nyugati határát, emiatt is kiemelt jelentősége van.

A területhez kötődő legfontosabb európai közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok:

Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok: 6260 Pannon homoki gyepek, 91I0 Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.)

Közösségi jelentőségű állatfajok: közönséges denevér (Myotis myotis), csonkafülű denevér (Myotis emarginatus), hegyesorrú denevér (Myotis blythi), nagyfülű denevér (Myotis bechsteini), piszedenevér (Barbastella barbastellus)

Kiemelt közösségi jelentőségű növényfaj: tartós szegfű (Dianthus diutinus)

A terület Nagykőrös és Csemő települések határában található. A Duna-Tisza-köze legnagyobb homoki erdősége, amely természetközeli állípotú, fás és fátlan élőhelyfoltok mozaikja. A vegetáció jelenlegi mintázata és dinamikája különböző erősségű emberi hatásoknak köszönhető. A domináns élőhelytípusok a pusztai tölgyesek és gyöngyvirágos tölgyesek, amelyek homokpusztákkal, mészkedvedlő láprétekkel, fűzlápokkal, zsombékosokkal, nyílt homokpusztagyepekkel és telepített erdőkkel (akácosok, fenyvesek) alkotnak mozaikot. Az elmúlt évtizedekben a talajvízszint több méterrel süllyedt, ennek következtében a pusztai tölgyesek már a 80-as évek óta hanyatlóban vannak. Helyükre szerkezet nélküli idegen- vagy őshonos fafajú állományokat telepítettek.

Természetvédelmi célkitűzések 

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása.

Specifikus célok:

A kedvező természetvédelmi helyzet megőrzése: A területen található erdőssztyepp erdők, pannon homoki gyepek, száraz cserjések természetes egymásba alakuló dinamikájának biztosítása, az erdőssztyepp erdők és pannon homoki gyepek kiterjedésének, szerkezetének, fajkészletének megőrzése. A területen található jelölő fajok állománya fennmaradásának biztosítása. A jelölő erdei élőhely állományaiban a tájidegen fafajok elegyaránya nem növekedhet.

Kedvező természetvédelmi helyzet elérése érdekében szükséges fejlesztés: A területen található, invazív fajok (fehér akác, bálványfa, feketefenyő, erdei fenyő) által veszélyeztetett erdőssztyepp tölgyes állományok és töredékek regenerációja, folyamatos erdőborítás biztosítása, fahasználat ilyen jellegű erdőállományokban, állomány töredékekben csak invazív, vagy adventív fafajok eltávolítása érdekében végezhető. Az erdőssztyepp erdő állományokba ékelődő invazív fafajú foltok szerkezet átalakítása őshonos fafajú állományokká. Az erdőssztyepp erdő állományokban előforduló invazív fafajok folyamatos eltávolítása, mechanikai és speciális növényvédőszer kijuttatási módszerekkel. A jelölő élőhelyek inváziós veszélyeztetésének mértéke nem növelhető. Ennek érdekében a jelölő élőhelyekkel érintkező, az adott helyen tényleges inváziós fenyegetést jelentő tájidegen fásszárú állományok nem telepíthetők. Újonnan telepített, vagy erdőfelújítás során létesített tájidegen fásszárú állomány és a jelölő élőhelyek között legalább 20 m széles védőzónának szükséges lennie fásszárú növényzetből, vagy legalább 30 m széles védőzónának lágyszárú növényzetből. A területen a vadlétszámot olyan szinten szükséges tartani, hogy az a külön vadvédelem nélküli erdőfelújítást ne gátolja, valamint ne okozza a gyepek degradációját. Az erdőssztyepp állományok megőrzése érdekében létesített vadvédelmi kerítéseket a vadlétszám megfelelő méretűre csökkentéséig szükséges fenntartani. Invazív fajok (selyemkóró, kanadai aranyvessző, fehér akác, bálványfa, fekete fenyő, erdei fenyő) által veszélyeztetett pannon homoki gyepek megóvása a degradációtól. A tartós szegfű (Dianthus diutinus) populáció megerősítését mesterséges beavatkozásokkal is szükséges elősegíteni, valamint biztosítani kell a veszélyeztetett állományokból származó egyedek beültetésének lehetőségét is. Azon erdőrészletekben ahol homoki kikerics (Colchicum arenarium) állományok találhatóak, a megőrzés érdekében az erdőfelújítás során a tuskózás, és a teljes talaj előkészítéses technológia mellőzése. A denevér fajok állományának megtartása/növelése érdekében szükséges megfelelő területi kiterjedésben és térbeli elosztásban idős erdők és facsoportok fenntartása, megfelelő mennyiségű holt fa biztosítása, valamint a mesterségesen létesített nagyvad itató beton tálcák fenntartása, újak létesítése a jelölő élőhelyek területén kívül. Az élőhelyeket veszélyeztető egyéb tevékenységek (pl.: gépjármű forgalom, crossmotorozás, quad, illegális bányászat) megszüntetése, a jogilag nem létező, de kijárt földutak felszámolása. A lovas és gyalogos turista forgalom szabályozása, túraútvonalak kijelölése. Abiotikus katasztrófák (pl: tűzkár) elhárítása. 

forrás 



A kecskeméti Petőfi túrakör fotói





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése